Béka ül a magyar béreken

OECD országok

A bérek és a fizetések tekintetében Magyarország az utolsó helyre szorult, a jövedelmekre kivetett adók tekintetében viszont az éllovasok között szerepel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési szervezet (OECD) harminc tagállamot felölelő listáján.

A nemzetközi szervezet „Taxing Wages 2007” címmel közzétett legfrissebb kimutatása szerint a vásárlóerő paritáson számolt egy főre jutó éves bér Magyarországon 2006-2007 között 9822 dollár volt, és ezzel hazánk az OECD sereghajtójává vált, a lista utolsó, harmincadik helyére szorult. Ez a bérszint egynegyede a dél-koreainak (37.488 dollár), egyharmada az OECD átlagnak (24.660 dollár), s elmarad a Cseh Köztársaságétól, Törökországétól, Lengyelországétól, Szlovákiáétól és Mexikóétól is. A jövedelemadók mértéke tekintetében, 51 százalékos elvonással viszont az éllovasok között szerepelünk. Csak Belgiumban (55,4 százalék) és Németországban (52,5 százalék) magasabb a bérekre és a fizetésekre kivett adó, mint nálunk.

Ez azt jelenti, hogy a harminc ország közül pontosan abban az országban – tudniillik Magyarországon - a legnagyobb a jövedelem elvonás, amelyikben a legalacsonyabbak a bérek. Mexikóban is nagyon alacsony béreket fizetnek ugyan, hiszen egy főre átlagosan mindössze 9968 dollár jut évente, ám az alacsony kereseteket mindössze 15 százalékos jövedelemadóval terhelik.

Magyarországon a szociális olló is tovább nyílt. Csaknem a hatszorosára (5,63 szorosára) nőtt a jövedelmi különbség a legjobban kereső 10 százalék és a legrosszabbul kereső 10 százalék között. Az arány 1995-ben még 3,96 szoros volt. Hasonló mértékben (4,86) csak az Egyesült Államokban éleződött ki a jövedelmek közötti differenciálódás. Viszont a legalacsonyabb Norvégiában (2,21) és Svédországban (2,33) volt. Az OECD átlag 3,12-ről 3,39-re nőtt 2005-re.

Míg 2006-2007 között a honi foglalkoztatás 0,3 százalékkal emelkedett, a reálbérek ugyanilyen arányban csökkentek – tűnik ki a jelentésből. Az OECD 30 államában 2007-ben átlagosan 1,4 százalékkal emelkedett a foglalkoztatás, és 1,4 százalékkal nőttek a reálbérek.

Az OECD legfrissebb adatait értékelő gazdasági elemzők arra következtetnek, hogy

1. A mögöttünk álló tíz évben elmélyült a szakadék a jól és a rosszul keresők között. Kivételt képez ez alól Spanyolország és Írország. Mindkettőben csökkent a differenciálódás a jövedelmek között.
2. Mindenütt csökkent a megtermelt hazai termékből (GDP) a dolgozóknak juttatott hányad.
3. Minimálisan emelkedtek a bérek, és az esetek nagy részében elmaradtak a megélhetési költségek növekedésétől.
4. Azok, akik 1995-ben is szegények voltak, mára még szegényebbé váltak.
5. A munkaerőpiac lényeges átalakuláson megy keresztül a volt szocialista országok, továbbá Brazília, Kína, India és Oroszország olcsó munkaerőpiacainak hatására. Az utóbbi négy országból kerül ki a munkaerő világpiac 45 százaléka, míg az OECD 30 országa a munkaerő 20 százalékát adja.
6. A világkereskedelembe való bekapcsolódás nem csak előnyökkel jár, hanem fokozódó bizonytalansággal is. Példaként említik a vállalatok áttelepítését (offshoring), továbbá a foglalkoztatással kapcsolatos engedményeket, köztük a foglalkoztatottak kényszerhelyzetét, hogy munkahelyük megőrzése érdekében engedményeket tegyenek munkáltatóiknak a bérek és a munkaszerződések terén.
7. A nemzetközi kereskedelembe történő fokozottabb bekapcsolódás jelentősen hozzájárulhat ugyan a GDP növeléséhez, de a növekedés önmagában nem jelenti a jövedelmi különbségek csökkenését az egyes országokban.
8. A bérek és a fizetések, továbbá a jövedelmek közötti differenciálódás és a foglalkoztatás tekintetében megfigyelhető néhány centrumbeli ország elszegényedése is. Jellegzetes ebből a szempontból Olaszország esete, mely a 30-as bérlista 23-ik helyére szorult vissza, és nem csak a francia, a német és a brit keresetektől marad el jelentősen, hanem még a görög és a spanyol bérek mögött is.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet mindenekelőtt azt ajánlja a nemzeti kormányoknak, hogy „tegyenek többet az egyenlőtlenségek mérséklése érdekében”.

Hozzászólások

Jövedelemadó mértékét

Jövedelemadó mértékét tekintve Németország is utánink áll!

Talán mert a pártok ott

Talán mert a pártok ott kicsit kevesebbet lopnak..

Az oldalhoz név nélkül is hozzá lehet szólni.
Minden írás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk velük egyet!
Felhasználói adatokat, információkat nem gyűjtünk és nem szolgáltatunk.
A „jó ízlést” sértő hozzászólásokat eltávolítjuk.