Lisszaboni szerződés

2007. december 17.-én az Mszp. az Szdsz. és a Fidesz. parlamenti frakciója törvénybe iktatta az un. lisszaboni szerződést. Mindezt olvasatlanul tették, hiszen dec. 17.-én nem állt rendelkezésre magyar fordítás, de még az egységes szerkezetű angol szöveg létezésén is folynak viták. A német parlament az egyezmény elfogadásának vitáját 2008. májusra halasztotta. Minálunk viszont három frakció látatlanban elfogadott egy -a Magyar Állam szuverenitását befolyásoló- nemzetközi egyezményt. Az egyezmény elfogadása nem csak belföldön kelt kételyeket:

Európai Unió

Esko Seppänen, a finn Baloldali Szövetség EU-képviselője szerint a mostani úgynevezett lisszaboni egyezménynek a 2007. december 13-ikai aláírásával „a régi hagyományok folytatódtak”: „az egyezmény aláírói (most) sem tudták, mit csinálnak. Akárcsak 50 évvel korábban, amikor az EU korábbi szervezetének, az EEC-nek az alapszerződését, a Római Egyezményt írták alá (ls. az alábbi kép): az akkori államfők (ugyanis akkor is) egy üres papírhalmazra tették rá névjegyüket, az egyezmény szövegét csak később csatolták az aláírásokhoz.”

A régi hagyomány tehát folytatódott – írja Seppänen –, hiszen „amit jóváhagytak, az nem létezik! Nem volt kész az a szöveg, amit felújított egyezménynek neveznek, mely azonban a valóságban egy új, szövetségi államformát jelentő EU-nak az alkotmánya.

Üres papírt írtak alá?

Amit a pártbizottság (politbyro) jóváhagyott” – folytatja a baloldali szerző – „az egy 288 oldalas zavaros tákolmány tele új cikkelyekkel, régi módosítási javaslatokkal, valamint különböző jegyzőkönyvekkel, nyilatkozatokkal és lábjegyzetekkel. A kész csomagban 3000 oldalnyi szövegmassza lesz majd, melynek nyilvánvaló de kimondatlan célja elősegíteni az Európai Egyesült Államok szövetségi állami «prodzsektjét».”

(…)

„Az EU-ban ugyanis demokráciának nevezik azt, amikor 27 ember dönt egy olyan szövegről, mely nem létezik, de amely szerint fél milliárd embernek kell majd berendeznie saját életét.”

(…)

„A néphatalom (ezzel szemben) az volna, ha az EU alkotmányáról kikérdeznék a népek véleményét – netán megengednék, hogy arról dönthessen.”

A döntéshozók azért nem nevezik a leendő 3000 oldalnyi alkotmányt alkotmánynak, mert ha ezt tennék, akkor több országban is népszavazást kellene róla tartani. A politikai elit azonban nem akar népszavazásokat, mert az azzal a veszéllyel jár, hogy az előterjesztést elvetik.

Finnországról szólva Seppänen nem kevesebbet állít, mint hogy az ország politikai elitje olyan pórázon jár, melynek a túlsó végén a „brüszkik” (< Brüsszel + ruszki, eredetiben: bryssät < Brysseli + ryssät, a ford.) vannak. Ez az elit saját népétől fél, s erre meg is van az oka. A közvéleménykutatások szerint ugyanis a finnek több mint kétharmada (65%-a) népszavazást akarna az alapokmányról. A népszavazást akarók száma pedig éppen a Finn Baloldali Szövetség híveinek a körében a legmagasabb: 85%.

http://www.eskoseppanen.net/index.php?option=com_content&task=view&id=28...

Az oldalhoz név nélkül is hozzá lehet szólni.
Minden írás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk velük egyet!
Felhasználói adatokat, információkat nem gyűjtünk és nem szolgáltatunk.
A „jó ízlést” sértő hozzászólásokat eltávolítjuk.