REÁLPOLITIKA, de CIVILEKKEL!

A Kossuth tér spíkere

A mai hisztériakeltés a politikában, azonos a nyilvánvaló igazság folyamatos tagadásával. Ha valaki a nyilvánosság előtt feltárja az igazságot, ezzel általános ellenszenvet válthat ki, mert az emberek frusztráltak, ha arra kényszerítik őket, hogy kilépjenek megszokott sémáikból.

Ilyenkor a legalapvetőbb összefüggéseket sem hajlandók megérteni, sőt, valami önpusztító mechanizmust látok beindulni, amely a struccpolitika homokba dugott fejénél is, sokkal végzetesebb és tragikusabb lehet.

A jóléti rendszerváltást meghirdető csapat most, szeretné behajtani a választási „küzdelmek” árát rajtunk, és szünet nélküli öndicsérgetéssel, megingott politikai elfogadottságát kívánja visszaszerezni.

A médiában folyó öndicsérgetés az, ami a leggyanúsabb a közember számára, és a jóérzésű(biztos) baloldali szavazókban is komoly visszatetszést kelt. A gondolkodó szavazópolgár felismerhetné végre a baloldalon is, hogy a kormányzat propagandája a „sajátsiker” mindenáron való eléréséért történik, és - láthatóan – az eddigi, és számtalan kormányzati baki elfedésére irányul.

Mindezek hatására kialakult egy réteg, amely nem hajlandó a pártok értelmetlen küzdelmében részt venni, és a - politikai preferenciáikat tekintve - a bizonytalanok mellé sorakozott fel, a pártokat, továbbá a jelen pártrendszert elutasítók, egyre nagyobb tömege is.

Van-e megoldás arra, hogy a politika kikerülhessen a csapdahelyzetből, amelybe sikerült belehazudoznia magát?

Miután a hatalom birtoklásának gátlástalan vágya az, ami motiválja a pártokat a választási küzdelemben, ezért képesek olyankor minden galádságra, a törvénysértésektől a trükkök százainak elkövetéséig.

Pedig a hatalom csak akkor működhet jól, ha a törvényeket betartja és betartatja, a trükköket mellőzi, és párbeszédet folytat a társadalommal.

Az elmúlt év főbb tanulsága a demokráciadeficiten túl az, hogy a pártok nem képesek konszenzusra jutni az ország ügyeinek megoldása érdekében, mert túl sok sérelem és övön aluli ütés érte a feleket.

Pedig a gazdasági mélyrepülés oka is itt keresendő.

A kormányzati hiteltelenség és a befektetői bizalom hiányának világos összefüggései, nagyon is kézenfekvőek ahhoz hogy a politika felismerje a tarthatatlan állapotokat. A gazdasági fejlődéshez hiteles kormányzatra és vállalkozóbarát környezetre volna szükség. A hiteles kormányzat csak előrehozott választásokon születhet meg oly módon, ahogyan azt, a civil társadalom képzeli, tehát politikusok nélküli ún. szakértői kormánnyal.

Vállalkozóbarát gazdasági környezetet pedig csak ez a civil, és a társadalomnak elkötelezett személyekből álló kormány képes kialakítani úgy, hogy az óriási bürokrácia és az átláthatatlan adórendszer egyszerűsítésével.

Sőt, talán még adócsökkentést is lehetne eszközölni akkor, ha az állam a saját költségeit (ésszerűen) csökkentené, és a befolyt adó útját – átlátható módon – lehetne követné. Erről beszél régóta az ÁSZ elnöke is.

A közgazdászok és a politikusok jelentős része esett bele abba a hazugságcsapdába, amelyből az immár ötödik konvergencia-program sem tudja majd kihúzni az országot, hiszen 2003 óta még egyiket sem sikerült betartani, és a várt gazdasági fejlődés nem indult be, sőt az egyre több elpocsékolt közpénz fokozza a válságot.

Csak a kormány - erőszakkal történő - hatalomban tartása került, ez idáig kb. 3-4 milliárdba! Hol van ehhez képest az állítólagosan 20 millióba került Kossuth téri fűletaposás(sic)?

Gyanítható, hogy ezen igazságokkal a politikai elit is tisztában van, sőt, azt is tudják, hogy a fentiek megvalósításához szükség lenne egy civil erőre a parlamentben, mert a pártfegyelem megköti a pártszínekben bekerült képviselők kezét, és így nem a lelkiismeret nyomja a szavazógombot, hanem a pártérdek.

Ha az előrehozott választások előtt képes lenne a politika arra, hogy a választási küszöb megszüntetésével és egy – a saját hatalmukat is korlátozó – új választási törvénnyel ezt lehetővé tegye, úgy visszaszerezhetné azt a bizalmat, amelynek elvesztése vezetett a jelenlegi gazdasági- és erkölcsi válság kialakulásához.

A kettészakított, és érzelmileg politizáló magyar társadalom csalódottsága nagyon súlyos. Ha nem történik változás, amelynek hatására a civil kontroll bekerülhet a parlamentbe, akkor a komoly nehézségekkel és kamatterhekkel küzdő államháztartás gazdasági lehetőségei még jobban beszűkülnek. A nagy pártok valódi érdeke is az , hogy ez a civil erő mielőbb bekerüljön az országgyűlésbe, és kiegyensúlyozza azt a helyzetet, amelyet ők nem tudnak megoldani. A labda már jó ideje a pártok térfelén pattog, mi civilek pedig várunk. Meddig?

Szeged, 2007.06.13. Dr. Bene Gábor Sándor

Magyar Nemzeti Bizottság 2006

Hozzászólások

Stoffán György cikk

http://www.regicsarda.hu/2011/02/11/kretenek-unioja%E2%80%A6vagy-az-alla...

vésőernyő - mi is ez? talán Freudi elszólás!?
miert nincsenek jelenleg engedélyezve a hozzászólások

Tisza Gyöngye

Kedves Gábor!
Bocs hogy itt üzenek. Itt látható a veled készült szegedi riport.
Minden jót! http://www.szegediwiw.hu/video/tisza-gyoengye-bucsubuli-2009

München

Azt hiszem, hogy neked, és a társadalomnak is hasznosabb lenne, ha visszatérnél a gyökerekhez, nevezetesen szódavizet gyártani Szegedre...

Az oldalhoz név nélkül is hozzá lehet szólni.
Minden írás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk velük egyet!
Felhasználói adatokat, információkat nem gyűjtünk és nem szolgáltatunk.
A „jó ízlést” sértő hozzászólásokat eltávolítjuk.