NJA: Sorozatban szűnnek meg a rendőrökkel szembeni eljárások

Sorozatban szűnnek meg a rendőrökkel szembeni eljárások az elkövetők felderíthetetlensége miatt: megszüntették Vértesaljai László jezsuita pap tavaly október 23-án történt rendőri bántalmazása miatti büntetőeljárást is
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány együttműködő ügyvéd partnerei azt jelezték az elmúlt hetekben, hogy sorra születnek az általuk képviselt sértettek feljelentései miatt indult büntetőeljárásokat megszüntető határozatok az esetek túlnyomó részében az október 23-án bűncselekményt elkövető rendőrök beazonosíthatatlansága miatt. Ez történt Csorba Attila, a fél szemére gumilövedéktől megvakult fiatalember, a Dohány utcában közelről gumilövedékkel nyakon lőtt, megemlékezésről este hazafelé igyekvő középkorú hölgy, az Erzsébet híd pesti hídfőjénél rendőri brutalitás miatt többek között három bordatörést elszenvedő kanadai-magyar állampolgárságú üzletember vagy a Kárpátia együttes dobosának és barátjának egyébként mozgóképpel dokumentált rendőri bántalmazása ügyben is.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány nemrégiben kapta kézhez a Budapesti Nyomozó Ügyészség határozatát, amellyel megszüntette a Vértesaljai László jezsuita pap tavaly október 23-i rendőri bántalmazása és ahhoz kapcsolódó egyéb cselekmények miatt még 2006-ban indult büntetőeljárást, részben bűncselekmény hiánya, részben pedig az elkövető kilétének felderíthetetlensége miatt.

A sértetten kívül, több magánszemély és a Nemzeti Jogvédő Alapítvány tett feljelentést a jezsuita atya bántalmazása miatt, amely eljárás során a Budapesti Nyomozó Ügyészség nem tudta felderíteni azon rendőröket, akik Vértesaljai Lászlót több alkalommal tettleg bántalmazták, és ezzel elkövették, a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétségét.

A megszüntető határozat rögzíti ugyan, hogy a sértettel szemben foganatosított rendőri intézkedés során alkalmazott ütlegelés és rugdosás nem minősíthető sem jogszerű, sem indokolt, sem pedig arányos testi kényszernek, és ezek elkövetői megvalósították ugyan a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétségét, valamint a sérülésekre tekintettel a könnyű testi sértés vétségét is, azonban a nyomozás nem tudta felderíteni azokat a rendőröket, akik először a Károly körút - Gerlóczy u. sarkán ütötték meg indokolatlanul gumibottal Vértesaljai Lászlót, illetve azokat sem, akik a Károly körúton felállított rendőrségi sorfal mögött őt több alkalommal megütötték és megrúgták.

A határozat szerint 21 rendőri század teljesített szolgálatot azon időszakban, és ezért 2100 rendőr egyéni tevékenysége nem követhető nyomon, így nem volt megállapítható az elkövetők személye.

A feljelentések ugyanakkor arra is irányultak, hogy vonják felelősségre azt a rendőrt, aki Vértesaljai László jezsuita papnál található magyar zászlót megtaposta, a bakancs lábnyoma máig látható a zászlón. A megszüntető határozat rögzíti, hogy az a rendőr, aki a sértett földre esett zászlóját megtaposta, elkövette a Btk. 269./A §-ába ütköző nemzeti jelkép megsértésének vétségét, azonban mivel az elkövetőt ebben az esetben sem lehetett egyénileg beazonosítani, ezért a nyomozást ebben a vonatkozásban is az elkövető kilétének felderíthetetlensége miatt szüntették meg.
A megszüntető határozat rögzíti továbbá, hogy foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést nem jelent a gumilövedéket kilövő fegyver használata, mert az a rendőrségi törvény szerint az nem minősül lőfegyver használatnak.

Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette a nyomozó hatóság szerint pedig azért nem valósult meg, mert Vértesaljai László ezen időszakban nem papi minőségében járt el. Tehát bár a papi minőségét felismerhették az őt bántalmazó rendőrök, azonban mégis a bántalmazás ezen minősített esete nem valósult meg.

Végül a határozat rögzíti azt is: az, hogy Vértesaljai László atya később, az este folyamán könnygázgránáttól sérült, amely eltörte a kezében tartott zászló rúdját - ez mentette meg őt egy komolyabb sérüléstől - nem bűncselekmény következménye, tekintettel arra, hogy amennyiben a tömegoszlatási felszólítást követően valaki a helyszínen marad, és így a tömeggel szemben a rendőrség kényszerítő eszközöket alkalmaz, úgy ezzel vállalja annak kockázatát, hogy a tömegoszlatás során megsérül.

A megszüntető határozat álláspontunk szerint részben megalapozott, de egyes részeiben megváltoztatása, panaszlása indokolt. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés valóban nem áll fenn, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette esetében is elfogadható a nyomozó hatóság értelmezése. Szomorú tény az is, hogy az azonosító jelvények hiánya miatt, konkrét személyleírás, fényképfelvételek és egyéb bizonyítékok hiányában gyakorlatilag lehetetlen akár a nemzeti jelkép megsértését, akár pedig a jezsuita atya bántalmazását megvalósító rendőrök felkutatása.
Ugyanakkor aggályos a határozat indokolásának azon része, amely nem lát semmi kivetnivalót abban, hogy tömegoszlatás során bevetett könnygázgránáttal okozott sérülés esetén fel sem merülhet a rendőrség felelőssége. Több rendészeti szakértő, így Georg Spöttle is rámutatott arra, hogy a könnygázgránát ésszerű, szakszerű, és hatékony használata érdekében annak kilövését nem nagy ívben és nem embermagasságban kell és lehet megtenni célszerűen, hanem legfeljebb térdmagasságban kilőve. Jelen esetben megállapítható hogy nem ez történt, tehát nem megalapozott a határozat ezen része, emiatt panaszt fog előterjeszteni a Nemzeti Jogvédő Alapítvány.

Az elkövető rendőrök felderítetlenségének ténye ismét rámutat arra a körülményre, hogy a 2006. szeptember 27-én Bene László országos rendőrfőkapitány által eszközölt öltözködési utasítás módosítás, amely lehetővé tette azt, hogy a rendőrök gyakorló öltözéken ne viseljenek azonosító jelvényt, széles teret nyitott annak, hogy a rendőri fegyelem fellazuljon, hiszen a rendőrök tavaly október 23-án a büntethetetlenség, felelősségre vonhatatlanság biztos tudatában cselekedtek a helyszínen, és ragadtatták magukat sok esetben olyan jellegű cselekmények elkövetésére, amelyek Vértesaljai László atyát is érték. Ezt igazolja az a tény is, hogy a több tucat jól dokumentált rendőri bűncselekmény kapcsán mindössze 39 rendőrt gyanúsítottak meg és vádemelésre csak nyolc rendőr esetében került sor. Nemrégiben éppen az azonosító jelvények viselésének hiánya miatt a rendőri elöljárókkal szemben még tavaly decemberben előterjesztett feljelentést a Budapesti Katonai Ügyészség bűncselekmény hiá nyában elutasította, amely határozattal szemben a Nemzeti Jogvédő Alapítvány szintén panasszal élt.

Kiemelten fontos része a megszüntető határozatnak ugyanakkor az a megállapítás, hogy a nemzeti lobogó rendőri megtaposása megvalósította a nemzeti jelkép megsértésének vétségét. Ez a körülmény megdöbbentő erővel utal arra, hogy milyen súlyos morális és kiképzési problémák terhelik a rendőrséget, hiszen ha a Magyar Köztársaság Alkotmányára és törvényes rendjének védelmére felesküdött rendőr a Magyar Köztársaságot és nemzetet szimbolizáló zászlót ilyen módon gyalázza meg, akkor joggal vetődik fel a kérdés, hogy vajon mindent megtettek-e a kiképzők és a parancsnokok annak érdekében, hogy az ilyen és ehhez hasonló jelenségek ne forduljanak elő.

Budapest, 2007. július 4.
Nemzeti Jogvédő Alapítvány
www.nemzetijogvedo.hu

Az oldalhoz név nélkül is hozzá lehet szólni.
Minden írás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk velük egyet!
Felhasználói adatokat, információkat nem gyűjtünk és nem szolgáltatunk.
A „jó ízlést” sértő hozzászólásokat eltávolítjuk.